Miért álmodunk (rosszat)?

“Haragszom rád!” – Köszöntötte Dávid Flórát, a barátnőjét reggel. Morcos hangulatban volt, miután azt álmodta, másokkal is randizik a lány. De miért történik ilyesmi, és miért hat ennyire erősen?

Dávid és Flóra története egyáltalán nem ritka, biztosan sok háztartásban fordulnak elő hasonló „konfliktusok”. De hát ez csak álom, legyinthetnénk, mégsem olyan egyszerű ez. Sőt: egy teljes napot meg tud mérgezni, ha rosszat álmodott az ember!

Miért álmodunk?

Elsőként Freud volt az, aki 1900-ban megjelent Álomfejtés című művében nem valamilyen spirituális-ezoterikus jelentést kötött az álmokhoz, hanem az emberi elmén keresztüli magyarázattal szolgált. Elmélete szerint, az álmok az elfojtott érzelmeket, vágyakat, szükségletek fejezik ki; ami a tudatból száműzetésre került, az ilyen formában tér vissza, hogy jelenlétéről hírt adjon.

Természetesen ennek az elméletnek is megvannak a hiányosságai, és számos tudományosabb magyarázat is napvilágot látott később. A hatvanas évek óta tekintünk az álomra úgy, mint a valóság „kiterjesztésére” és folytatására – vagyis, hogy álom közben dolgozza fel az ember mindazt, ami történt vele a nap folyamán.

A tudományos magyarázatok mellett, nincs okunk nem hivatkozni az álmok szimbolikus erejére. Bár a különféle „ha kihullik a fogad álmodban, valaki meghal”-értelmezések igencsak kétesek, a pszichológiai értelemben is magyarázható szimbólumokkal nagyon is megéri foglalkozni. Azért, persze kevésbé a szexualitás oldalról, mint Freud.

Ernest Hartmann pszichiáter szerint az álmok a feldolgozást segítik: mindazt, amit a tudat önvédelmi reakcióként elfed, álmainkban szimbolikus megjelenítésben képesek vagyunk újra átélni, természetesen kisebb súllyal, mintha a valóságban történne. Jung is úgy vélte, a negatív események feloldása történik meg, miközben álmodunk, és még számos pszichológus, pszichiáter állt elő hasonló gondolatokkal.

Miért álmodunk rosszat?

Antti Revonsuo kognitív idegtudós kutatásokat végzett a területen, és meglátta az összefüggést, mely szerint az agyunk ilyenkor a valós veszélyekre edz minket. Azaz, a REM-fázisban – amiben álmodunk – az agy azon része aktív, amely a túlélésért felelős. Hiába mozdulatlan a test, az elme gyakorol, hogy később hatékonyan kezelje a nehézségeket, veszélyeket; ez amolyan főpróba az éles helyzetek előtt.

Emlékezés az álmokra

Bár nagyjából kikövetkeztethető, de azok az emberek változatosabban álmodnak, és jobban is emlékeznek az álmaikra, akiknek aktívabb a fantáziaviláguk, élénkebb a képzeletük. Az álmokra „emlékezésre” egyébként van mód gyakorolni: korábban mi is írtunk róla, hogy az álomnapló sokat segíthet ebben.

Nincsen kizárólagos magyarázat az álmokra

Talán amiatt szeretnek az emberek különböző misztikus elméleteket gyártani az álmokra, mert – bár számos kutatás foglalkozik azzal, mi is történik álmodás közben – arra, hogy MIÉRT álmodunk, nincs egyértelmű, tudományosan is bizonyított válasz. Kérdés persze, fel kell-e egyáltalán térképezni a tudattalant, vagy „jó az ott úgy, ahogy van…”? 

*****

Aki Szénafüvek gyógynövényes párnán / párnával alszik, jellemzően arról számol be, hogy álmai kellemesebben, színesebbek, miközben alvása pihentetőbb. A szorongásos álmok ritkábbá válnak, hiszen a gyógynövények illatanyagai relaxáló hatással bírnak, a stressz könnyebben oldódik. Próbáld ki Te is, és mondd el, mit tapasztaltál!

Örömünkre szolgál, hogy olyan élvezettel olvasol minket, mint amilyen szeretettel mi írjuk bejegyzéseinket.

Ha a cikkeink kapcsán gondolat ébredt benned, oszd meg velünk alább hozzászólásban. Látogass meg minket a Szénafüvek Családi Manufaktúra honlapján, de szívesen látunk a gyógynövényes tönköly- és sópárnáink  Szénafüvek Párnamanufaktúra Facebook oldalán is.