Gyerekkorunk egyik legismertebb meséje „A só”. A népmese egy egyszerű tanulságot dolgoz fel: az életünkben lévő dolgok mindaddig természetesek, míg jelen vannak, hiányuk akkor lesz kínzó, amint eltűnnek.
A só kezdetektől fogva része volt az emberi életnek, és nem csak a táplálkozásban. Az orvostudomány már a középkorban használta e kincset. Fennmaradt krónikák szerint a szerzetesek a 12. században sóbarlangban gyógyították a különböző légúti betegségben szenvedőket. A torokgyulladásnak szintén régi módszere a sós vizes öblögetés, valamint az íngyulladásra is kiválóan használható. Azonban a só ennél sokkal több, az elmúlt évszázadok alatt igazi kultúrája alakult ki a gyógyászatban. Már dédnagyanyáink korában is készítettek gyógynövénykeverékes sópárnát, mely megfázásnál, vagy ficamnál remek segítséget nyújtott. Azonban hogyan tettek szert sóra dédanyáink? Kézenfekvő válasz a tenger, azonban hazánk nem tartozik azon szerencsés országok közé, melyek tengerrel rendelkeznek, de ne csüggedjünk, a só közelebb van, mint gondolnánk.
Sóbányák
A tengertől elzárt területeken, már a kő-és bronzkorszakban felfedezték a sóbányákat. A középkorban Közép-Európa sóbányái mentén virágzó városok alakultak ki. Hazánkban jelenleg nem találhatunk sóbányát, de pár órás autóúttal igazi csodák felfedezői lehetünk.
Wielizka
Lengyelország legrégebbi sóbányája Budapesttől 380km-re északra található. A legenda szerint IV. Béla királyunk lányának, Kingának köszönhető, hogy itt sót találtak. Kinga Szemérmes Boleszláv lengyel fejedelem felesége volt, a tatárjárás után apja hívására hazatért szülőhazájába, hogy felkeresse azt a máramarosi sóbányát, amelyet a király ajándékozott neki. A sóbányában birtokbavétele jeléül beledobta gyűrűjét egy aknába. Ezt nem sokkal később a közel 500 km-el távolabbi, a Krakkóhoz közeli Wieliczkában feltárt bánya egy sótömbjében találták meg és nevezték el latinul Magnum Sal-nak, lengyel fordításban Wielka Sól-nak (Nagy Sónak). A só Lengyelországot fontos kereskedelmi előnyhöz juttatta, és mesés vagyonra tett szert a só által. A só bányászata egészen 1996-ig folyt itt, de emellett már a 18. századtól építettek az egészségturizmusra. Wielizka napjainkban igazi turisztikai látványosság, mely évről-évre egyre több gyógyulni vágyót is vonz. A bánya egyedülálló mikroklímával rendelkezik, melynek a nagy pára- és nátrium-kloridtartalom mellett állandó hőmérséklete (körülbelül 12-14 °C), nyomása, ionizációja és megvilágítása van, jelentős a mangán, magnézium és mésztartalma. A 135 m mélyen fekvő Wessel-tó termébe rehabilitációs turnusokat szerveznek légúti betegségekben szenvedő személyek számára. Az egészségturizmus mellett évente közel 1 millió turista látogatja a bányát. A 2 órás bányatúra alatt szebbnél-szebb sószobrokban, só termekben gyönyörködhet a látogató, illetve megismerheti a legendát, mely Kingát Lengyelország védőszentjévé tette. Wieliczka az UNESCO világörökség listájára 1978-ban került fel.
Fénykép: Sztudva Gyöngyi, Panoramio
Parajd
Dél-keleti irányba indulva, Erdélyben található Parajd, a Székelyföld egyik legkülönlegesebb látványossága. A sóbánya és a falu melletti holdbéli tájra emlékeztető Só-szoros és Só-szakadék Európa egyik legnagyobb sókészletét rejti a föld alatt. A só már a középkorban megalapozta Erdély gazdasági szerepét, napjainkra a nyári szezonban napi több ezer látogatót vonz. A 90-es évektől folyamatosan kiépülő turisztikai központtá alakult a bánya, mely a szórakozások széles kínálatát biztosítja. Míg a gyerekek a bányában található kalandparkban élhetik ki szenvedélyüket, addig a felnőttek szobrász és festőtáborokban, vagy akár istentiszteleten is részt vehetnek. A hegy gyomrában működő étterem helyi finomságokkal és ízes borokkal várja az idelátogatókat. Az összetételében egyedülálló gyógyhatással bíró fehér arany már a múlt század közepétől gyógyítási célokat is szolgált a gasztronómia mellett.
A parajdi só az óceán kiszáradásakor keletkezett, szennyeződéstől és adalékanyagtól mentes, azonban minden ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz.
A kitermelt só helyén keletkezett egyik termet (50-es szint) szanatórium központnak rendezték be, mely igazi kincs a légúti megbetegedésben szenvedőknek. A mélyben 40 férőhelyes kórház is kialakításra került. A só jótékony klímája nemcsak a betegeknek tesz jót, de segít relaxálni és nagyon jó hatással van a bőrre is.
Fénykép: Tóth Ildikó
Ha már Parajdon járunk érdemes felkeresnünk a parajdi sósfürdőt is. A gyógyító hatású sós víz porckopásos folyamatok, az ízületek és a lágy részek reumás megbetegedései esetén, baleseti vagy műtét utáni maradványtünetek felszámolására ajánlható. A sósfürdő gyógykúra formájában a szervezet egészére hat, mint ilyen, nyugtató, szorongásoldó, izomellazító, gyulladáscsökkentő, értágító, bőrnyálkahártya fertőtlenítő, szarurétegoldó, hámosító hatása van. A fürdés időtartama napi tíz percről fokozatosan emelhető napi 15, 20, 25, 30 percre. A víz hőmérséklete 36 celsius fok.
Kénykép: Pilise Gábor
Dés
Kalandozásunkat tovább folytatjuk képzeletben, a közeli Désre látogatva. Parajdtól 2 és fél órányira található Dés az Erdélyi-medence közepén található. Sóbányája 5 km hosszú, 3 km széles és 150 m vastag sótömbbe van vágva. A dés-aknai sóbányákban a római kortól kezdve folyt a kitermelés, és zajlik a mai napig is, a bánya azonban a turisták által is látogatható. A bejárás kisbuszokkal történik, mely nagy könnyebbség a kisgyerekes vagy idősebb utazóknak. 2000-ben egy kis templomot építettek 80 méter mélyen. A templom mellett szabadidőközpont is létesült: futballpálya, hinták, csúszdák, padok, asztalok állnak az idelátogatók rendelkezésére.
Sópárna
A kiránduláson feltöltött szervezetnek jól eső érzés otthon újból találkozni eme természetes medicinával. A helyszínen vásárolt só mellett lehetőség van ma már akár a szobából ülve is megrendelni ezt a jótékony kincset. A Szénafüvek manufaktúra gyógynövényes sópárnái erdélyi sóbányákból beszerzett kősót tartalmaznak. A kis párnák a gyógynövények jótékony hatását a kősóval kiegészítve fokozzák azt az egyedi hatást, mely elősegítheti az alvászavar leküzdését, valamint enyhítheti fejfájásodat, migrénedet és kedvezően hathat ízületi-, izomfájdalmak, rándulások és görcsök esetén az ellazulásnál. Minden egyes gyógynövényes sópárna kézzel készül, s a számtalan textil variáció mellett mindenki megtalálja a számára legkedvesebbet. Érdemes próbát tenni a gyógynövényes sópárnával a nyaralások, kirándulások során szerzett bogár csípések esetében is. A párnát lehűtve, kellemes, nyugtató hatásával segíthet akkor is, ha éppen nincs patika a közelben.
Örömünkre szolgál, hogy olyan élvezettel olvasol minket, mint amilyen szeretettel mi írjuk bejegyzéseinket.
Ha a cikkeink kapcsán gondolat ébredt benned, oszd meg velünk alább hozzászólásban. Látogass meg minket a Szénafüvek Családi Manufaktúra honlapján, de szívesen látunk a gyógynövényes tönköly- és sópárnáink Szénafüvek Párnamanufaktúra Facebook oldalán is.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: