Szénablogja

Szüleink udvarának közepén áll egy gyönyörű selyemfenyő. Rendszeresen potyogtatja hatalmas tobozait. Édesapánk időnként összeszedi majd szokásos körsétái egyikén leballag vele az ismerős virágboltosához. A virágboltos hölgy kedvesen megköszöni, majd odaadja a fonnyadozó, betegeskedő cserepes növényeket. Édesapánk is megköszöni és hazaviszi édesanyánknak a kókadozó növényeket. Édesanyánk elhelyezi őket a növénykórházában. Szeretgeti, simogatja, mesél neki, bíztatja egyszóval… Tovább »

A tavaszt sem siettetni, sem akadályozni nem lehet, de áhítva vágyni rá igen. Januárban huncutul megmutatta magát, még futni is kicsalogatott a szabadba, de most újra vacogósan várom az érkezését. A tél múlásának gyerekkorom óta megvannak a fokozatai. Lelkem kitavaszodásának egyik állomása március első napja, a Márciuska ünnepe (románul martisor), amely a román és a… Tovább »

A klímaváltozásnak köszönhetően a naptári tél eddig tavaszias napokkal kényeztetett minket. Decemberben akár rügyező bokrokat is láthattunk és sajnálkoztunk, hogy idén sem lesz fehér karácsonyunk, majd a januári kényeztetően langyos tavaszias hetek után lecsapott a tél pár igazi fagyos nappal. Kellemetlenül éljük most meg, ahogy a jelentős hőmérséklet ingadozás megviseli a hosszú, fényben szegény téli… Tovább »

Jött a vizes ember. Tudtuk, hogy jönni fog, de nem vártuk. Nagyon nem. Reggeltől ő volt a téma, ma kell jöjjön, le fogja olvasni az órát. Le kell másszon az aknába, a múltkor is morgott. Na de hát mind moroghat, mért nem született grófnak, akkor nem kéne aknákba mászkáljon és órát olvasson. Vagy tanulhatott volna más… Tovább »

Nagytatánk ügyes kicsi székely ember volt. A szó szoros értelmében. Kinézete akár a Fából faragott királyfi, öntörvényű, makacs, saját útját járó, természetben élő. Kevesen értették és ő nem is akarta, hogy értsék. Csak járta a maga útját. Jól, rosszul, öntörvényűen és szabadon. Nem volt a szavak embere. Tetteivel, öntörvényűségével tanított. Ritkán szólt, velőset. Ezek a… Tovább »

Pár évvel ezelőtt igen kilátástalan helyzetbe keveredve meglátogattam nagyszüleimet. Minden összekuszálódott bennem, kérdések, válaszok majd ezek elhessegetése, újabb kérdések, más válaszok és csak kavargott az egész. Ebben a kuszaságban egy dolog volt számomra egyértelmű: nagyiéknál ott lesz a megnyugvás, meghallgatnak és valami nagyon bölcs megoldást javasolnak. Elmentem, leültem és hosszas hallgatás után elkezdtem mesélni. Csendben… Tovább »

Egy friss, ropogós szénaboglyára nézve minden szál széna egyformának tűnik. Közelebbről, egyenként megvizsgálva mindegyik szál más: különbözik a színe, hossza, formája, illata. Mindegyik máshol nőtt, más történetet hordoz magában. Ez a blog egy szénaboglyához hasonlóan különféle emberi történeteket, érzéseket, gondolatokat ölel fel. Minden egyes gondolat, bejegyzés vagy történet a szénablogja egy-egy szénaszála, melyet szeretettel osztunk… Tovább »